DEMKK

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Alapító) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. §-ának (1)-(10) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően, az Alkotmány 2 és 6. §-aiban foglalt elvek figyelembevételével, az Alkotmány 35. § (1) a), f) és j) pontjainak végrehajtása; valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 2. cikkében megfogalmazottaknak az Alapokmányt kihirdető 1956. évi I. törvény 3. §-a szerinti végrehajtása; továbbá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikke 2. bekezdésében foglaltaknak az Egyezségokmányt kihirdető 1976. évi 8. tvr. 4. § (2) bekezdése szerinti végrehajtása; valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 73. §-ában és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 7. § (5) bekezdésének első fordulatában foglaltak végrehajtása, mint közfeladat ellátásában való közreműködés céljából, valamint Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségvállalásai teljesítésének segítése érdekében közalapítványt hozott létre.

A Közalapítvány létrehozásával az Alapító kinyilvánítja azon szándékát, hogy Magyarország nemzetközi intézményes kapcsolatainak tudományos megalapozása céljából, a modern demokrácia nemzetközi dokumentumaiban és elveiben meglévő értékek figyelembevételével, Magyarország demokratikus átalakulása során szerzett tapasztalatai feldolgozását, közzétételét és átadását, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény tájékoztatását, és más országok a demokratikus reformfolyamatait elő kívánja mozdítani.

I. A Közalapítvány alapítója

A Közalapítvány alapítója Magyarország Kormánya.
Az Alapító a Közalapítványt határozatlan időtartamra hozza létre. A Közalapítvány jogállása: közhasznú, jogi személy.
Az Alapító nevében és képviseletében a Kormány felhatalmazása alapján a külgazdasági és külügyminiszter jár el.

II. A Közalapítvány neve

Demokrácia Központ Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány).

III. A Közalapítvány és szervezeti egységeinek székhelye

III. 1 A Közalapítvány székhelye: 1022 Budapest, Árvácska utca 12.

III. 2 A Közalapítvány jogi személy szervezeti egységeinek székhelye:

a) Tom Lantos Intézet: 1062 Budapest, Bajza utca 44.

IV. A Közalapítvány célja

IV. 1. Alapítványi célok:

a) az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, az Európa Tanáccsal, valamint más nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás, azok tapasztalatainak és joggyakorlatának feldolgozása és hasznosítása,
b) a demokráciának, illetve az emberi és kisebbségi jogoknak a nemzetek közössége által elfogadott egyetemes eszméi gyakorlati érvényesülésének és tiszteletben tartásának tanulmányozása és figyelemmel kísérése és előmozdítása,
c) a demokratikus átalakulásnak az emberi jogok érvényesülésére gyakorolt hatásának elemzése,
d) az emberi és kisebbségi jogok széleskörű szocializációja kutatás, oktatás, nyilvános viták, publikációk és megemlékezések segítségével,
e) egy globális kutatási platform kialakítása és fenntartása, amely a 21. századi etnikai, kulturális, nyelvi és vallási diverzitás sikeres kezelésének módozatait és a világrendben való szerepét kutatja.

IV. 2. Tom Lantos intézet

IV. 2.1. Az Alapító a Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként létrehozza a Tom Lantos Intézetet (a továbbiakban: Tom Lantos Intézet), amely ellátja a Közalapítvány Alapító Okiratának IV. 1 f) és g) pontjaiban meghatározott céljának megvalósítása érdekében szükséges feladatokat.

IV. 2.2. A Tom Lantos Intézet az igazgató irányítása alatt álló jogi személy.

IV. 2.3. A Tom Lantos Intézet induló vagyona - a Közalapítvány induló vagyonából - 1 millió forint azzal, hogy a Tom Lantos Intézet éves működési költségeit, valamint a feladatainak megvalósításához szükséges forrásokat az Alapító költségvetési támogatás keretében biztosítja.

IV. 2.4. A Tom Lantos Intézet igazgatóját a Kuratórium nevezi ki, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 38-39. §-aiban és a jelen Alapító Okiratban foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével. Az igazgató kinevezését a Kuratórium vonhatja vissza, egyebekben a Kuratórium elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgató felett.

IV. 2.5. A Tom Lantos Intézet igazgatója tanácskozási joggal részt vesz a Kuratórium ülésein.

IV. 2.6. A Tom Lantos Intézetet az igazgató önállóan képviseli. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat az Intézet minden munkatársa felett, ellátja az Intézet szakmai és gazdasági-pénzügyi irányítását. A Tom Lantos Intézet képviseletében az igazgató-helyettes is eljárhat. Az igazgató-helyettes képviseleti jogát a Tom Lantos Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

IV. 2.7. A Tom Lantos Intézet képviseletét és működését a Tom Lantos Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatában kell szabályozni.

IV. 2.8. A Közalapítvány Alapító Okiratának IV. 1. a) és e) pontjaiban meghatározott céljának megvalósítása érdekében a Tom Lantos Intézet

a) tudományos kutatásokat szervez és finanszíroz;
b) tudományos konferenciákat és rendezvényeket szervez;
c) nemzetközi ösztöndíjprogramot működtet, ösztöndíjakat adományoz;
d) szervezi és intézi a kutatók és oktatók nemzetközi kapcsolatait, tanulmányutakat szervez, fejleszti a vendég kutatói kapcsolatokat;
e) bekapcsolódik nemzetközi emberi jogi kutatócsoportok munkájába és nemzetközi kutatócsoportok létrehozását kezdeményezi, szervezi a forrásgyűjtést, dokumentációs tárat tart fenn;
f) az emberi jogok, tolerancia, megbékélés, és transz-atlanti kapcsolatok előmozdításával kapcsolatban végzett tudományos tevékenység elismeréseként éves rendszerességgel díjakat adományoz;
g) az identitáspolitika és emberi jogok területén nemzetközi kutatási hálózatokat létesít és működtet;
h) európai és globális nyári egyetemeket és tréningeket működtet;
i) részt vesz a létező helyi és nemzetközi emberi jogi platformok munkájában;
j) egyéb, a cél megvalósításához szükséges feladatokat lát el.

IV. 3.1. A Közalapítvány tevékenységét a közhasznú szervezet követelményeinek megfelelően végzi. A Közalapítvány a céljainak megvalósítása során

a) az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Alapokmányának 2. cikkében,
b) az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikkének 3. bekezdésében,
c) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 73. §-ában,
d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2. § (2) bekezdés első fordulatában,
e) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 140. § a) és b) pontjában, valamint a 141. § (2) bekezdésében, 143. §-ában és a 143/A. §-ában,
f) a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvényben,
g) a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényben,
h) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben,
i) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvényben,
j) a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló 238/2017. (VIII. 18.) Korm. rendeletben,
meghatározott közfeladatok ellátásában működik közre.

IV. 3.2. A Közalapítvány a IV.3.1. pontban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódóan az Ectv. 2. § 20. pontja szerinti közhasznú tevékenységet végez. Ennek keretében - a IV.1. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében - különösen a IV.2.8. és IV.3.8. és IV.3.1. pontokban felsorolt feladatokat látja el, valamint közreműködik Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítésében.

IV. 4. A Közalapítvány állami közfeladatot ellátó nyílt közalapítvány, amelynek közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet. Ezen felül a Közalapítvány céljainak megvalósulása érdekében egyéb juttatásokat nyilvános, mindenki számára hozzáférhető, illetve meghívásos pályázati rendszer keretei között is nyújthat az Ectv.-ben meghatározott feltételek szerint. A Közalapítvány - ide értve a Külügyi és Külgazdasági Intézetet és a Tom Lantos Intézetet is (a továbbiakban együtt: Intézetek) - közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV. 5. A Közalapítvány nyitott, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, felajánlásokkal bármely nemzetközi szervezet, külföldi állam vagy kormány, valamint belföldi, illetőleg külföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet csatlakozhat, ha a Közalapítvány céljait, működési szabályait elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. Ennek során a Kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy személyről rendelkezésre álló adatokat és - célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Visszautasíthatja a felajánlást, ha annak célja részben vagy egészben eltér a Közalapítvány céljaitól. A támogatás közvetlenül a Külügyi és Külgazdasági Intézet, illetve a Tom Lantos Intézet számára is adható. Az elfogadott céltámogatást elkülönítetten kell kezelni, és a meghatározott célokra kell fordítani.
A Kuratórium köteles visszautasítani a felajánlást, ha

a) a csatlakozni kívánó jogi- vagy magánszemély tevékenysége a közalapítványi célokkal összeegyeztethetetlen, vagy
b) a felajánlás célja ellentétes a Közalapítvány céljaival, vagy
c) a felajánlás elfogadása a Közalapítványt bármilyen módon kedvezőtlenül érintené, vagy
d) a felajánlás elfogadása Magyarország nemzetközi kapcsolatait vagy egyéb érdekeit sérti.

V. A Közalapítvány vagyona

V. 1. A Közalapítvány induló vagyona:
A Közalapítvány céljaira rendelt induló vagyont az Alapító oly módon biztosítja, hogy a központi költségvetés általános tartalékából a Közalapítvány céljaira rendelkezésre bocsát 20 millió forintot.

V. 2. A Közalapítvány anyagi forrásai:

a) csatlakozás során tett és nem a törzsvagyon növelésére rendelt vagyoni felajánlások,
b) az állami költségvetésben évente megállapítható támogatás,
c) egyéb bevételek, adományok.

V. 3. A Közalapítvány törzsvagyona 10 millió forint.

V. 4. A Közalapítvány céljai megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik.

V. 5. Az Alapító és később csatlakozók által a Közalapítvány céljaira rendelt vagyon és annak hozadékai kizárólag a Közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében használhatók fel, az Alapító Okirat VI.3. pontjának figyelembevételével.

VI. A Közalapítvány gazdálkodása

VI. 1. A Közalapítvány vállalkozói és befektetési tevékenységet a Vagyonkezelési és Befektetési Szabályzat és a Kuratórium minősített többséggel meghozott döntése alapján, csak közhasznú vagy a IV.1. pontban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítása érdekében folytathat, azokat nem veszélyeztetve. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag az Alapító Okirat IV.4.1. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységre fordíthatja.

VI. 2. A Közalapítvány vagy annak jogi személyiségű szervezeti egysége csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét.

VI. 3. A Közalapítvány a működés folyamatosságának biztosítására törzsvagyont képez, amelynek mértéke: 10 millió forint. A törzsvagyon a közalapítványi vagyonon belüli olyan alap, melynek csupán a hozadéka használható fel közvetlenül közalapítványi célok fedezésére (a működés költségeire). A törzsvagyonon felüli bevétel közalapítványi célokra közvetlenül felhasználható. Az induló vagyonon belül a törzsvagyonba utalandó vagyonrész arányát az Alapító állapítja meg.
A törzsvagyonba kell helyezni:

a) ha a csatlakozók eltérően nem rendelkeznek, az 500.000 forintot meghaladó mértékű csatlakozói pénzbeli vagyonrendelések 50 %-át mindaddig, amíg a törzsvagyon az 1 milliárd forintot eléri;
b) a törzsvagyon növelésére rendelt csatlakozói adományt;
c) a Közalapítvány vagyonának a működése során keletkezett és a Kuratórium által e célra elkülöníteni rendelt részét, ide nem értve a Közalapítvány jogi személyiségű szervezeti egységeinek saját vagyonát;
d) az állami költségvetés által éves összegben meghatározott és közalapítványi célra fordítható költségvetési előirányzatoknak a Kormány által - a költségvetési összeg odaítélésekor - meghatározott részét.

VI. 4. A Közalapítvány az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeit a Magyar Államkincstárban (a továbbiakban: Kincstár) vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani azok felhasználásáig. Ezen pénzeszközökből származó, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Közalapítvány kizárólag a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Az egyéb forrásból származó pénzeszközeit a legkedvezőbb feltételeket kínáló pénzintézetnél kell elhelyezni, vagy annál kedvezőbb feltételekkel kell értékállandóságáról gondoskodni. E kérdésben a Kuratórium dönt.

VI. 5. A Közalapítvány céljára közvetlenül fel nem használható és nem hasznosítható természetbeni adományokat ellenérték fejében értékesíteni kell. Az értékesítés nyomán befolyó összeget az adományozó esetleges rendelkezésének megfelelően kell felhasználni, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján kell elszámolni.

VI. 6. A Közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

VI. 7. A Közalapítvány Kuratóriuma a Közalapítvány, illetve az Intézetek a közhasznú gazdálkodása elősegítésére - amennyiben a jogszabályi keretek között befektetési tevékenységet kívánnak végezni - Befektetési Szabályzatot kötelesek elfogadni.

VI. 8. A Közalapítvány működési költségeire, a Kuratórium által - az alapítványi célok, az ésszerű gazdálkodás, valamint a belföldi és külföldi adományozók által meghatározott célok szem előtt tartásával - évente meghatározott összeg fordítható. A Közalapítvány éves működési költségeit az Alapító költségvetési támogatás keretében biztosítja.

VI. 9. A Közalapítvány, ide nem értve az önállóan gazdálkodó Intézeteket pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5 %-ának mértékéig, legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra.

VI. 10. A Közalapítvány az általa támogatásban részesítettel a támogatás célját, a felhasználás rendjét, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenőrzés módját, valamint a szerződésszegés következményeit tartalmazó szerződést köt.

VI. 11. A Közalapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, éves beszámolóját, valamint a közhasznúsági mellékletét hivatalos honlapján teszi közzé.

VI. 12. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) hatálya alá tartozó közalapítványi tisztségviselők (Kuratórium elnöke és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai) továbbá a Közalapítvány vezető állású munkavállalóiként az Intézetek vezetői a Vnytv.-ben meghatározott feltételek mellett vagyonnyilatkozatot tesznek, illetve közalapítványi tisztségük, illetve jogviszonyuk fennállásának ideje alatt az Nbtv. előírása alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősülnek. A kötelezettek vagyonnyilatkozatait a Vnytv. előírása alapján az Alapító munkaszervként a Külgazdasági és Külügyminisztérium őrzi.

VII. A Közalapítvány szervezete, működése

VII. 1. A Közalapítvány legfőbb döntéshozó, kezelő és ügyintéző szerve a héttagú Kuratórium. A Kuratórium tagjait a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára az Alapító jelöli ki a nemzetközi és a magyar tudomány és közélet neves személyiségei köréből, három év határozott időtartamra. A Kuratórium elnökét és alelnökét a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára a tagok közül az Alapító jelöli ki három év határozott időtartamra. A Kuratórium tagjai megbízatásukat külön nyilatkozattal fogadják el. A Kuratórium tagjai, elnöke és alelnöke - a kijelölésüknek megfelelő eljárásrend szerint és időtartamra - újraválaszthatók.

VII. 2. A Kuratórium tagjai:

• Dr. Martonyi János
• Szabó Vilmos
• Mesterházy Attila
• Dr. Koncz Zsófia
• Tetlák Örs
• Dr. Nagy Gábor Tamás
• Németh Zsolt

A Kuratórium elnöke: Dr. Martonyi János
Kuratórium alelnöke: Szabó Vilmos

VII. 3. A kuratóriumi tisztség megszűnik:

a) a kuratóriumi tagság megszűnésével;
b) a tisztségről történő lemondással, azzal, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:25. § (4) bekezdése értelmében, ha a Közalapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új tisztségviselő kijelölésével, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá;
c) a határozott időtartam lejártával.

VII. 4. A kuratóriumi tagság megszűnik:

a) lemondással;
b) az Alapító által a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése alapján történő visszahívással, vagy a kijelölésnek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 5. § alapján történő visszavonásával;
c) a Közalapítvány megszűnésével;
d) a kuratóriumi tag halálával;
e) a határozott időtartam lejártával;
f) a taggal szemben fennálló kizáró ok megállapításával
g) a tag összeférhetetlenségének megállapításával
h) a Vnytv. 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése esetén, a 9. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva.
i) az Nbtv. szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához történő hozzájárulás megtagadása vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés, illetve felülvizsgálat eredményeképpen történő kockázati tényező megállapítása esetén az Alapító általi visszavonásával.

VII. 5. A Kuratórium működése, hatásköre:

VII. 5.1. A Kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tartja. A Kuratóriumhatározatait ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.

a) Határozathozatal ülés tartásával
A Kuratórium ülését a napirend megjelölésével és az írásos előterjesztés egyidejű megküldésével legalább 14 nappal az ülést megelőzően az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze. A Kuratórium akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését 14 napon belül, változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. Bármely kuratóriumi tag írásos indítványára, mely tartalmazza a cél és az ok megjelölését - az indítvány benyújtásától számított 30 napon belül - a Kuratórium ülését össze kell hívni. A kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.

b) Határozathozatal ülés tartása nélkül
Az ülés tartása nélküli határozathozatalt az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök a határozat tervezetének a kuratóriumi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A kuratóriumi tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8, legfeljebb 14 napon belül szavazatukat megküldik az ülést kezdeményező elnöknek vagy alelnöknek és titkárnak. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha a kuratóriumi tagok több mint fele megküldi szavazatait. Ha bármely kuratóriumi tag az ülés megtartását kívánja, az ülést össze kell hívni. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ülést kezdeményező elnök vagy alelnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a kuratóriumi tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

VII. 5.2. A Kuratórium ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A nyilvánosság kizárásáról a Kuratórium egyedi határozattal dönt. A zárt ülésről a Kuratórium az egyes napirendi pontok elfogadásával egy időben egyszerű szótöbbséggel határoz.

VII. 5.3. A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben a Kuratórium ülésein elhangzottak lényegét kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kuratóriumi ülések időpontját, a határozatok szó szerinti szövegét, a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, a döntést támogatók és az azt ellenzők számarányát, személyét. A jegyzőkönyvet a kuratóriumi ülések levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá. A jegyzőkönyvet a Kuratórium iratai között meg kell őrizni. A jegyzőkönyv alapján kell vezetni a Határozatok könyvét, amelybe be kell vezetni a határozat tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók, ellenzők arányát, személyét. A kuratóriumi ülésről készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a Felügyelő Bizottság részére.

VII. 5.4. A Kuratórium határozatai nyilvánosak, azokat a Közalapítvány hivatalos honlapján közzé kell tenni. A Kuratórium döntéseit továbbá az érintettekkel írásban, igazolható módon is közölni kell. A Kuratórium a közalapítványi vagyon felhasználását érintő határozatairól az országos sajtó útján is tájékoztatja a nyilvánosságot.

VII. 5.5. Az iratokba való betekintést a Kuratórium elnöke vagy alelnöke engedélyezi. A betekintésre irányuló kérelmet, illetve a betekintésre adott engedélyt írásba kell foglalni.

VII. 6. A Kuratórium döntéseit az ülésen jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt.

VII. 7. A Kuratórium - az ülésen jelen lévő - tagjainak minősített, kétharmados többségi szavazata szükséges:

a) a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ), a Vagyonkezelési- és Befektetési Szabályzat elfogadásához, módosításához, ide nem értve az intézetek saját vagyonkezelési és befektetési szabályzatait;
b) a Kuratórium ügyrendjének elfogadásához, módosításához;
c) az éves pénzügyi-gazdálkodási terv elfogadásához, módosításához;
d) az éves beszámoló és közhasznúsági melléklete megállapításához, elfogadásához;
e) a Közalapítvány vagyonáról való rendelkezéssel és a befolyt pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos döntésekhez;
f) a Közalapítványhoz való csatlakozás elfogadására és csatlakozás esetén a vagyon elfogadására vonatkozó döntéshez
g) az Intézet igazgatójának kinevezéséhez és kinevezésének visszavonásához;
h) a Közalapítvány titkárának munkájáról és tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadásához;
i) a Közalapítvány (ide nem értve az Intézeteket) 2.500.000 forintot meghaladó kötelezettségvállalásról szóló döntéséhez;
j) mindahhoz, amit az Alapító Okirat vagy a Közalapítvány SZMSZ-e a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe utal.

VII. 8. A Közalapítvány működésének, szervezetének, képviseletének, valamint gazdálkodásának részletes rendjét az SZMSZ, a Vagyonkezelési és a Befektetési Szabályzat határozza meg az Alapító Okirat keretei között. A Közalapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolója közlésének nyilvánosságát a Közalapítvány hivatalos honlapján keresztül biztosítja.

VII. 8.1. A Közalapítvány SZMSZ-ének a jelen Alapító Okiratban meghatározottakon felül tartalmaznia kell:

a) a Kuratórium ügyrendjét;
b) a tisztségviselők hatáskörét;
c) a Közalapítvány titkárának feladat- és hatáskörét;
d) a Közalapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát.

VII. 8.2. Az Intézetek SZMSZ-ének a jelen Alapító Okiratban meghatározottakon felül tartalmaznia kell:

a) az Intézet szervezeti felépítését;
b) az Intézet vezetőjének helyettesítési rendjét;
c) az Intézetek működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát.

VII. 9. A Kuratórium tagjai tevékenységükért - amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti - tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik megtérítésére is igényt tarthatnak, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közalapítvány önálló szabályzatában kell meghatározni. A tiszteletdíjat a kuratóriumi tagok ülésenként kapják. A tiszteletdíj összege ülésenként nem lehet magasabb, mint a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 100 %-a, kivéve a Kuratórium elnökének tiszteletdíját, amely nem haladhatja meg a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap kétszeresét.

VII. 10. Az alelnök az elnök teljes jogú helyettese, az elnök akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök által gyakorolt munkáltatói jogköröket az alelnök gyakorolja.

VII. 11. A Kuratórium minden év március 31-ig köteles az Alapítónak írásban beszámolni a Közalapítvány előző évi működéséről, május 31-ig pedig vagyoni helyzetéről és gazdálkodásának legfontosabb adatairól. A Kuratórium a beszámolóhoz és annak közhasznúsági mellékletéhez csatolja a Felügyelő Bizottság jelentését.

VIII. Összeférhetetlenség

VIII.  1. A Kuratórium elnökének, alelnökének, illetve tagjainak összeférhetetlenségére - a Ptk. 3:22. § és 3:397. § (3)-(4) bekezdésén kívül - az alábbi kizáró és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak:

VIII. 1.1. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - ,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

VIII. 1.2. A Közalapítvány tisztségviselője, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VIII. 2. A kuratóriumi tagság összeférhetetlensége: A Kuratórium tagja nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, az Intézetek bármelyikének igazgatója, a Közalapítvány titkára és a könyvvizsgálója. A Kuratóriumi tagok nem lehetnek egymás és a Felügyelő Bizottság tagjainak, továbbá a könyvvizsgálónak közeli hozzátartozói.

VIII. 3. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pont], illetve hozzátartozója [Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 2. pont] (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesült, vagy
b) bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben vagy támogatásról szóló döntésben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás igénybevétele.

IX. A Felügyelő Bizottság

IX. 1. A Közalapítvány ellenőrző szerve a háromtagú Felügyelő Bizottság.

IX. 2. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait öt évre a külgazdasági és külügyminiszter javaslata alapján az Alapító bízza meg.

IX. 3. A Felügyelő Bizottság

Elnöke:
Dr. Lovassy Tamás

Tagjai:
Antal Dóra
Szalai Péter

IX. 4. A felügyelő bizottsági tisztség megszűnik:

a) a tagság megszűnésével;
b) a tisztségről történő lemondással, azzal, hogy, ha a Közalapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új tisztségviselő kijelölésével, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá;
c) a tisztségből történő visszahívással;
d) a határozott időtartam lejártával.

IX. 5. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:

a) tisztségről történő lemondással, azzal, hogy, ha a Közalapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új tisztségviselő kijelölésével, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá;
b) a tisztségből történő visszahívással;
c) a határozott időtartam lejártával;
d) a taggal szemben fennálló kizáró ok megállapításával;
e) a tag összeférhetetlenségének megállapításával;
f) a Vnytv. 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése esetén, a 9. § (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva,
g) az Nbtv. szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához történő hozzájárulás megtagadása vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés, illetve felülvizsgálat eredeményeképpen történő kockázati tényező megállapítása esetén az Alapító általi visszavonásával.

IX. 6. A Felügyelő Bizottság

a) jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja, vagy ha erre az Alapító vagy a Kuratórium felkéri;
b) jogosult a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni;
c) jogosult a Közalapítvány üzleti könyveit, iratait a pénzkezelés, utalványozás rendjét megvizsgálni;
d) köteles a Közalapítvány működését és gazdálkodását az ügyek teljes körére nézve átfogóan ellenőrizni;
e) az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység összhangját;
f) véleményezi az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletét;
g) a Közalapítvány működésével összefüggő tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal írásban beszámol az Alapítónak.

IX. 7. A Felügyelő Bizottság feladatának végrehajtása során kialakított véleményét írásban közli a Kuratóriummal.

IX. 8. A Felügyelő Bizottság tagjai a Közalapítvány Kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, illetve részt vesznek, ha jogszabály így rendelkezik.

IX. 9. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egy ülést tart. Az üléseket az elnök hívja össze írásban, a napirend megjelölésével legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt. Kivételes esetben az ülés haladéktalanul is összehívható. A Felügyelő Bizottság rendkívüli ülésének összehívását bármely tag kezdeményezheti, amelynek az elnök a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

IX. 10. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha három tagja jelen van. Működésének egyéb szabályait a Felügyelő Bizottság ügyrendje tartalmazza, amelyet a Felügyelő Bizottság maga állapít meg, és amely nem lehet ellentétes jogszabállyal, jelen Alapító Okirat és az SZMSZ rendelkezéseivel.

IX. 11. A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

IX. 12. A Kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét ellenőrző Állami Számvevőszéket, illetőleg a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget, valamint az Alapítót.

IX. 13. A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységükért - amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti - tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik megtérítésére is igényt tarthatnak, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét - az Alapító képviseletében eljáró külgazdasági és külügyminiszter előzetes jóváhagyásával - a Közalapítvány önálló szabályzatában kell meghatározni. A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjukat ülésenként kapják. A tiszteletdíj összege nem lehet magasabb, mint a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 100 %-a, kivéve a Felügyelő Bizottság elnökének tiszteletdíját, amely nem haladhatja meg a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap kétszeresét.

IX. 14. A Felügyelő Bizottság működésére, üléseinek rendjére, határozatainak meghozatalára és nyilvánosságára egyebekben a Kuratóriumra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az ülésen részt vevő minden felügyelő bizottsági tagnak alá kell írnia.

IX. 15. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a Kuratórium elnöke, alelnöke vagy tagja, az Intézetek bármelyikének igazgatója, a Közalapítvány titkára;
b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat;
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója;
e) a Közalapítvány könyvvizsgálója.

IX. 16. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - ,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

IX. 17. A Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

X. Könyvvizsgáló

X. 1. A Közalapítvány számviteli rendjének, könyvelési, gazdálkodási feladatainak ellenőrzését - a Közalapítvány nyilvántartásba vételét követően - pályáztatás útján felkért, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló, a Kuratórium által megbízott független könyvvizsgáló végezheti.

X. 2. A könyvvizsgáló

a) köteles évenként a Közalapítvány könyveit megvizsgálni és ennek, továbbá az éves működés vizsgálatának eredményéről a Kuratóriumnak a vizsgálatot követően jelentést készíteni;
b) feladatai ellátása során

• jogosult megvizsgálni a Közalapítvány pénztárát, szerződéseit, bankszámláját;
• jogosult felvilágosítást kérni a Közalapítvány alkalmazottaitól;
• ellátja a Kuratórium által meghatározott feladatokat.

X. 3. A könyvvizsgáló ellenjegyzése és a Felügyelő Bizottság véleménye nélkül a Kuratórium a Közalapítvány éves beszámolójának elfogadásáról érvényesen nem hozhat határozatot.

X. 4. Nem lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója olyan személy, aki

a) a Kuratórium elnöke, alelnöke vagy tagja;
b) a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja;
c) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
d) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül;
e) az a)-d) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója;
f) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval.

X. 5. A könyvvizsgáló díját a Kuratórium állapítja meg.

XI. A Közalapítvány képviselete, aláírási jogosultság

XI. 1. A Közalapítványt harmadik személyek és a hatóságok előtt a Kuratórium elnöke vagy az alelnöke képviseli, képviseleti joguk önálló.

XI. 2 A Közalapítvány bank- (kincstári) számlája feletti rendelkezésre a Kuratórium elnöke és alelnöke önállóan jogosult. Az intézetek vezetői az általuk képviselt Intézet bank- (kincstári) számlája felett önállóan rendelkezik.

XII. A Közalapítvány titkára

XII. 1. A Közalapítvány adminisztratív és gazdálkodási feladatait a Közalapítvány titkára (a továbbiakban: titkár) látja el.

XII. 2. A titkár gondoskodik a kuratóriumi ülések előkészítéséről, a Kuratórium Közalapítványt érintő határozatainak, egyéb döntéseinek végrehajtásáról. A Közalapítvány SZMSZ-ének  eltérő rendelkezése hiányában, ellátja a Közalapítvány bér- és munkaügyi, valamint pénzügyi és számviteli adminisztrációját, továbbá mindazokat az igazgatási, gazdálkodási feladatokat, amelyeket a Közalapítvány SZMSZ-e a titkárra ruház, kivéve az Intézetek működésével összefüggő feladatokat.

XII. 3. A titkárt a Kuratórium nevezi ki az Ectv. 38-39. §-aiban és a jelen Alapító Okiratban foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével. A titkár kinevezéséről és kinevezésének visszavonásáról a kuratóriumi tagok egyszerű szótöbbséggel döntenek. A titkár felett a munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök gyakorolja.

XIII. Záró rendelkezések

XIII. 1. A Közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételi eljárásában Magyarország külgazdasági és külügyminisztere jogosult eljárni.

XIII. 2. A Közalapítvány - céljai megvalósítása érdekében - együttműködik a hazai és nemzetközi, hasonló közfeladatot ellátó állami, civil szervezetekkel és kutatóintézményekkel.

XIII. 3. A Kuratórium a Közalapítvány működéséről évente beszámol az Alapítónak.

XIII. 4. A Közalapítvány éves pénzügyi és gazdasági beszámolóját, valamint a közhasznúsági mellékletét a Közalapítvány hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni. A Kuratórium a jóváhagyott éves beszámolót és közhasznúsági mellékletét megküldi az Alapító képviseletében eljáró külgazdasági és külügyminiszternek.

XIII. 4.1. A Közalapítvány könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályaira a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók.

XIII. 5. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók.

XIII. 6. Az alapítványi vagyon és hozadékai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a Közalapítvány vagyonkezelési szabályzatában kell meghatározni.

XIII. 7. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Ectv. és a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezések az irányadók.

XIII. 8 .A Közalapítvány Alapító Okiratát a Magyar Közlöny mellékletét képező Értesítőben közzé kell tenni.

 

Budapest, 2023. május 22.

                Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
      az Alapító képviseletében